gyűlöletbeszéd

Az 1978-ban elfogadott, azóta többször módosított Büntető Törvénykönyv helyett a parlament új kódexet fogadott el. A kódex fontos újítása, hogy a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmény  ellen is nevesítve felléps. A közösség elleni uszítás, ill. közösség tagja elleni erőszak tényállása korábban is alkalmas volt a homofób és transzfób gyűlölet-bűncselekmények ellen fellépésre, mivel tartalmazta a "lakosság egyes csoportjai" fordulatot, az új Btk. azonban nevesített védemet ad a szexuális irányultságnak és nemi identitásnak. Az új Btk.

A gyűlöletbeszéd elleni polgári jogi fellépés akadálya, hogy a bírósági joggyakorlat alapján csak konkrét személyek, közösségek nem perelhenek a személyiségi jogok sérelme esetén. Ez a módosító javaslat az egyén személyiségét meghatározó közösséget érő jogsérelem esetén lehetővé tette volna a közösség nevében való pereskedést. Bár a módosító javaslatot elfogadták, utóbb egy olyan módosító javaslatot is elfogadtak, amely ezt a lehetőséget a nemzeti, etnikai faji vagy vallási közösségekre szűkítette, ezáltal ellehetetlenítve a homofób és transzfób megnyilvánulások elleni fellépést.

A parlament a Ptk-hoz korábban olyan módosító javaslatot fogadott el, amely az egyén személyiségét meghatározó közösséget érő jogsérelem esetén lehetővé tette volna a közösség nevében való pereskedést. Ez a módosító javaslat ezt a lehetőséget a nemzeti, etnikai faji vagy vallási közösségekre szűkítette, ezáltal ellehetetlenítve a homofób és transzfób megnyilvánulások elleni fellépést.

A Parlamentben eluralkodott szélsőséges beszéd elleni fellépés kereteit teremtette volna meg ez a határozati javaslat, többek között egy a parlamenti gyűlöletbeszédet szankcionáló etikai bizottság felállításával. Bár eredetileg a homofób és transzfób megszólalások elleni fellépés nem szerepelt a javaslatban, azt egy módosító javaslattal mégis beépítették a szövegbe. Végül egy olyan kormánypárti módosítás javaslatot fogadtak el, amely az eredeti javaslat összes érdemi rendelkezését törli, és helyette elismeri a kormány eddig tett lépéseit.

A Parlament 2009-ben egyszer már elfogadta az új Polgári Törvénykönyvet, ezt azonban az új, konzervatív többségű Parlament visszavonta, és a kormány új javaslatot dolgozott ki. Az Országgyűlésnek beterjesztetett változatban még szerepelt volna a bejegyzett élettársi kapcsolat és bővültek volna az élettársak (nemtől függetlenül) jogai, de KDNP-s képviselők módosító javaslatai nyomán ezek végül kikerültek az elfogadott törvényből.

A korábbi gyűlöletbeszéd szabályok alkotmányellenességének kimondása után ez a törvényjavaslat próbálta meg az alkotmányos problémákat kiküszöbölni. Az alapelv továbbra is az maradt, hogy meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a személyhez fűződő jog sérelmét állapítsa meg a bíróság akkor is, ha nem egy konkrét személyre, hanem egy egész kisebbségi csoportra használnak sértő megjegyzéseket.

A Polgári Törvénykönyvnek ez a módosítása a gyűlöletbeszéd elleni polgári peres fellépés lehetőségét kívánta megteremteni. A módosítás egyértelművé tette volna, hogy az is a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti, ha nem egy konkrét személyre, hanem egy egész kisebbségi csoportra használnak sértő megjegyzéseket. A törvényjavaslat a szexuális irányultság miatti gyűlöletbeszédet is nevesítette.

Az állásfoglalás számos javaslatot fogalmaz meg a meleg és leszbikus emberek emberi jogainak biztosítása érdekében, így felhívja a tagállamokat többek között a gyülekezési jog biztosítására; az azonos nemű párokat érő joghátrányok felszámolására; a bejegyzett élettársi kapcsolatok kölcsönös elismerésére; homofóbia-ellenes kampányok folytatásáre; valamint felszólítja az Európai Tanácsot, hogy a homofób megnyilvánulásokra is kiterjedő módon fogadja el a fajgyűlölet és idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló kerethatározatot; az Európai Bizottságot pedig, hogy terjesszen elő egy új irányelvet

A többek között az orosz és lengyel melegfelvonulások betiltása, illetve az ezekhez kapcsolódó erőszakos támadások miatt kiadott állásfoglalás felhívja a figyelmet a rasszizmus és a homofóbia elleni fellépés fontosságára, a gyülekezési jog biztosítására, és felszólítja az Európai Tanácsot, hogy a homofób megnyilvánulásokra is kiterjedő módon fogadja el a fajgyűlölet és idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló kerethatározatot

Az állásfoglalás a rasszista és antiszemita szervezetek és támadások mellett a szexuális beállítottságon alapuló gyűlöletbeszéd ellen is síkra szállt.