A volt jobbikos képviselő szerint a felvonulás célja a homoszexualiás arrogáns propagálása, ezért ennek betiltásáról kérdezte a belügyiminisztert. A miniszter válaszában közölte, hogy a gyülekezési jog mindenkit megillet, és a törvény pontosan meghatározza, hogy mely esetben tiltható be egy demonstráció.
Jogalkotás
A jobbikos képviselők a Pride felvonuláson a korábbi években tapasztalható vallásellenes megnyilvánulások kapcsán kérdezte a belügyminisztert a felvonulás betiltásának lehetőségéről. A miniszter válaszában közölte, hogy a gyülekezési jog mindenkit megillet, és a törvény pontosan meghatározza, hogy mely esetben tiltható be egy demonstráció.
Az Európai Unió már 2005-ben irányelvet fogadott el a menekültkérelmek elbírásálásának eljárásáról, ez került bővítésre 2013-ban. Az irányelv bevezeti a különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezők fogalmát, amely azon kérelmezőket foglalja magában, akik egyéni körülményeik (így pl. szexuális irányultságuk és nemi identitásuk) miatt csak korlátozott
mértékben tudják élvezni az őket megillető jogokat, illetve tudják teljesíteni a rájuk háruló kötelezettségeket. Az irányelv azt is előírja, hogy a szexuális irányultság vagy nemi identitás miatt előterjesztett kérelmeket ne a család többi tagjával összevontan kezeljék, illetve hogy az ilyen kérelmezők meghallgatását erre külön felkészített ügyintézők végezzék.
A Jobbikos javaslatok egy Fideszes önkormányzati képviselő kedvét is meghozták, és Budapesti XIV. kerületébn egy módosító javaslatban közösségellenes magatartásként határozta volna meg, és tiltotta volna "a szexuális devianciák megjelenítését" célzó rendezvények szervezését. A módosító javaslatot a bizottság többsége még támogatta, de a közgyűlés végül a jegyző ellenvetései miatt elvetette.
Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott Alföldi Róbert színházára tett homofób megjegyzése kapcsán kérdezte a miniszterelnököt az MSZP-s képviselő. Válaszában a miniszterelnök-helyettes kifejtette, hogy szerinte "egy a művészeti szereplők közötti, az értékválasztások eltérőségén és a személyes valóságképek különbözőségén alapuló vitáról" van szó, amelybe a kormány nem kíván beleszólni.
Az MSZP-s képviselő különböző kormánypárti politikusok családfogalom kapcsán adott nyilatkozatai közötti ellentmondásokra hívta fel a figyelmet. A miniszter válaszában kifejtette, hogy a házasság és a szülő gyermek viszony mellett a kormány álláspontja szerint a bejegyzett élettársi kapcsolat is családnak minősül.
A homofób nézeteket valló Kárpátia zenekarnak adott kitüntetés miatt kérdezték az LMP-s képviselők az emberi erőforrások miniszterét. A miniszter válaszában közölte, hogy a hasonló helyzetek elkerülése végett felkérte a kultúráért felelős államtitkárt, hogy a művészeti középdíjak jelölésének és bírálatának rendjére vonatkozóan készítsen elő módosítás-tervezetet, amely azonban még nem készült el.
A módosító javaslat törölte volna a kirekesztő családfogalmat az Alaptörvénybe építő rendelkezést a törvényjavalat szövegéből.
A parlament a Ptk-hoz korábban olyan módosító javaslatot fogadott el, amely az egyén személyiségét meghatározó közösséget érő jogsérelem esetén lehetővé tette volna a közösség nevében való pereskedést. Ez a módosító javaslat ezt a lehetőséget a nemzeti, etnikai faji vagy vallási közösségekre szűkítette, ezáltal ellehetetlenítve a homofób és transzfób megnyilvánulások elleni fellépést.
A módosító javaslat törölte volna a kirekesztő családfogalmat az Alaptörvénybe építő rendelkezést a törvényjavalat szövegéből.