Ön a Magyar LMBT Szövetség 2014-es választási oldalának archívumát olvassa. Az oldal 2014. május 25. óta nem frissül. Az adatbázis aktualizált változatát a politika.lmbtszovetseg.hu oldalon éri el.
2001-ben az Európai Tanács már elfogadott egy kerethatározatat a bűncselekmények áldozatainak jogairól, a jelen irányelv ezt fejleszti tovább. Az irányelv bevezeti a specifikus védelmi szükségleteikkel rendelkező áldozatok fogalmát, amelybe mind a gyűlölet-bűncselekmények áldozatai, mind pedig általában a személyes körülményeik (így pl. szexuális irányultságuk vagy nemi identitásuk) miatt sérülékenyebb csoportok beletartoznak.
Az állásfoglalás egyaránt foglalkozik az LMBT emberek Európai Unión belüli és azon kívüli európai LMBT emberek szerepével. Az EU kapcsán többek között a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló keretirányelv homofób és transzfób gyűlölet-bűncselekményekre való kiterjesztésére, valamint a szexuális irányultságon vagy a nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni ütemterv elfogadására tesz javaslatot.
A Budapest Pride-ot követő, három személy terhére elkövetett homofób és rasszisa támadás kapcsán tanúsított rendőri mulasztásokról kérdezte az LMP-s képviselő a belügyminisztert. A belügyiminiszter válaszában megállapítja, hogy a rendőrség a rendezvényt a szükséges eszközökkel biztosítota, megakadályozta a támadás folytatását és jelenleg nyomozást folytat az elkövetők beazonosítására.
Az 1978-ban elfogadott, azóta többször módosított Büntető Törvénykönyv helyett a parlament új kódexet fogadott el. A kódex fontos újítása, hogy a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmény ellen is nevesítve felléps. A közösség elleni uszítás, ill. közösség tagja elleni erőszak tényállása korábban is alkalmas volt a homofób és transzfób gyűlölet-bűncselekmények ellen fellépésre, mivel tartalmazta a "lakosság egyes csoportjai" fordulatot, az új Btk. azonban nevesített védemet ad a szexuális irányultságnak és nemi identitásnak. Az új Btk.
A Harminckettesek terénél baseball-ütővel elkövetett homofób fenyegetés kapcsán tapasztalt rendőri tétlenség, illetve a közerkölcs megsértését állító rendőri megjegyzések kapcsán kérdeze a minisztert a DK-s képivselő. A miniszter szerint az alapügyben a büntetőeljárás folyamatban van, feljelentéskiegészítés elrendelésére került sor, ugyanakkor a rendőrök homofób megjegyzéseit semmi nem támasztotta alá.
Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy Derdák Tibort, Orsós Jánost és társukat tegnap a Budapest Pride felvonulás után ismeretlenek bántalmaztak. Minden olyan esetet mélységesen elítélünk, amikor egy demonstráció résztvevőit bántalmazzák, függetlenül attól, hogy a megmozdulással egyet értünk-e vagy sem. Bízunk benne, hogy a rendőrség mindent megtesz a tettesek kézre kerítéséért.
Magyarországon ma ismét félnek az emberek, hogy származásuk, bőrük színe, gondolkodásuk vagy vágyuk természete miatt megbélyegzésnek, fizikai fenyegetésnek lehetnek kitéve. És félelmük nem alaptalan. Ma újra embereket ölnek meg pusztán a származásuk miatt. Ez tűrhetetlen! Emeljük fel szavunkat a kirekesztés és a gyűlöletkeltés ellen! Mutassuk meg, hogy Magyarország a demokratikusan gondolkodó, az emberi jogokat tiszteletben tartó többség országa.
Egészen elképesztő volt, pogromszerű jeleneteket láthattunk a magyar főváros utcáin, ahol embereket csak és kizárólag a milyenségük miatt bántalmaztak agresszív szélsőséges csoportok. [...] [A] magyar politika nem mindegyik szereplője tette egyértelművé a viszonyát ahhoz, ami ott és akkor történt. Nagyon sajnáltam akkor, hogy Magyarország és Budapest ebben a kérdésben nem Madridhoz hasonlít, ahol egymillió ember vonul fel.
A törvényjavaslat Kormány által benyújtott változata szerint a közösség tagja elleni erőszak új tényállásában a szexuális irányultság és nemi identitás közvetlenül nevesítve nem szerepelt, csak a „lakosság egyes csoportjai” megfogalmazás révén vonatkozott volna a szexuális kisebbségekre. A módosító javaslat faji/etnikai/vallási csoportok mellett szexuális irányultság és nemi identitás szerinti csoportokat is nevesített volna.
A törvényjavaslat Kormány által benyújtott változata szerint a közösség tagja elleni erőszak új tényállásában a szexuális irányultság és nemi identitás közvetlenül nevesítve nem szerepelt, csak a „lakosság egyes csoportjai” megfogalmazás révén vonatkozott volna a szexuális kisebbségekre. A módosító javaslat a „lakosság egyes csoportjai” fordulat értelmezésekor az egyenlő bánásmód törvény által felsorolt védett csoportok figyelembe vételét írta volna elő. Ezzel közvetve egyértelművé tette volna, hogy a törvény a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti csoportokra is vonatkozik.