egyház

2011-ben a magyar Parlament új törvény fogadott el az egyházak működéséről, amely széleskörű autonómiát biztosított az egyházi intézményeknek a munkavállalók kiválasztása során, amely nem volt összhangban a vonatkozó EU irányelvvel, így elvben pl. lehetővé tette volna, hogy egy egyházi iskola tanára vagy takarítója esetén a szexuális irányultságra vagy nemi identitásra alapozva ne vegyenek fel vagy rúgjanak ki valakit. 9 EP képviselő, köztük két magyar, arról kérdezte az Európai Bizottságot, hogy mennyiben tartják a magyar szabályozást összeegyeztethetőnek az irányelvvel.

A jobbikos képviselők a Pride felvonuláson a korábbi években tapasztalható vallásellenes megnyilvánulások kapcsán kérdezte a belügyminisztert a felvonulás betiltásának lehetőségéről. A miniszter válaszában közölte, hogy a gyülekezési jog mindenkit megillet, és a törvény pontosan meghatározza, hogy mely esetben tiltható be egy demonstráció. 

A KDNP-s képviselő szerint a vallásos személyek alkotmányos joga, hogy megtagadják az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítésében való közreműködést, és ennek jogi lehetőségéről érdeklődött az igazságügyi miniszternél.

Ez a módosító javaslat a szexuális irányultság vonatkozásában kivonta volna az egyházi szervezeteket a törvény hatálya alól, ez alapján például egy egyházi fenntartású kórház nem tagadhatta volna meg egy roma személy ellátását, egy meleg vagy leszbikus személyét viszont igen.

Ez a módosító javaslat az egyházi szervezeteket kivonta volna az egyenlő bánásmód követelménye alól. Ez alapján például egy egyházi fenntartású egyetem bölcsészkara megtagadhatta volna egy roma vagy meleg hallgató felvételét.

Ez a módosító javaslat az egyházi szervezeteket kivonta volna az egyenlő bánásmód követelménye alól. Ez alapján például egy egyházi fenntartású egyetem bölcsészkara megtagadhatta volna egy roma vagy meleg hallgató felvételét.