diszkrimináció

A Főváros 2010-ben eflogadott települési esélyegyenlőségi programja "elítél mindennemű diszkriminációt", és bár nem kezeli keiemlt célcsoportként az LMBT embereket több példa és intézkedés is szerepel e csoporthoz kötődően: "a Főváros (...) a kulturális sokszínűség jegyében védi a helyi kulturális- és gender-szubkultúrákat, mivel azok idegenforgalmi jelentőséggel is bírnak (pl.: Sziget Fesztivál, Zsidó Nyári Fesztivál, Pride Fesztivál, LIFT stb.)", ill. "a Főváros portálján listát tesz közé a melegbarát szórakozóhelyekről és idegenforgalmi szálláslehetőségekről".

2011-ben a magyar Parlament új törvény fogadott el az egyházak működéséről, amely széleskörű autonómiát biztosított az egyházi intézményeknek a munkavállalók kiválasztása során, amely nem volt összhangban a vonatkozó EU irányelvvel, így elvben pl. lehetővé tette volna, hogy egy egyházi iskola tanára vagy takarítója esetén a szexuális irányultságra vagy nemi identitásra alapozva ne vegyenek fel vagy rúgjanak ki valakit. 9 EP képviselő, köztük két magyar, arról kérdezte az Európai Bizottságot, hogy mennyiben tartják a magyar szabályozást összeegyeztethetőnek az irányelvvel.

A jelentés számos emberi jogi területet ölel fel, a szexuális irányultság és nemi identitás kapcsán többek között üdvözli a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetését több tagállamban; javasolja a homofób és transzfób gyűlölet-bűncselekmények elleni jogszabályok elfogadását; a szabad mozgáshoz való jog szexuális irányultság szerinti megkülönböztetés nélküli biztosítását; felszólítja a tagállamok a transznemű emberek sterilizációs kötelezettségének eltörlésére; és üdvözli a Bizottság tevékenységét a transzneműség betegségként történő kezelésének megszüntetése terén.

Az állásfoglalás egyaránt foglalkozik az LMBT emberek Európai Unión belüli és azon kívüli európai LMBT emberek szerepével. Az EU kapcsán többek között a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló keretirányelv homofób és transzfób gyűlölet-bűncselekményekre való kiterjesztésére, valamint a szexuális irányultságon vagy a nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni ütemterv elfogadására tesz javaslatot.

A 2010-ben elfogadott új médiatörvény a korábban hatályos törvényhez hasonlóan lehetővé teszi a gyűlöletkeltő tartalmakkal szemben való fellépést, újdonságként nevesíti a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést támogató reklámok tilalmát, ugyanakkor előírja, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatás célja a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása, amely a kirekesztő családfogalom miatt alkalmas lehett az azonos neműek közötti kapcsolatokat semleges vagy pozitív színben feltüntető médiaszolgáltatókkal szembeni fellépésre.

MSZP-és és PM-es képviselők egyes törvényeknek a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség megteremtését elősegítő módosításáról címmel terjesztett be törvényjavaslatot, amely többek között a különböző családformák, ill. a vérszerinti és nem vérszerinti családi kapcsolatok között diszkrimináció talalmát is kimondták volna. A törvényjavaslat még a napirendre vételről szóló döntésig sem jutott el.

A konzervatív kormány 2010-es hatalomra kerülése után nekikezdett egy új alkotmány (Alaptörvény) kidolgozásának. Mivel a kormányzó pártok nem biztosítottak garanciát az ellenzéki szempontok figyelembe vételére, a baloldali ellenzéki pártok nem vettek részt a javaslat vitájában és a szavazástól is távol maradtak. Az új Alaptörvény a házasságot mint "férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget" határozza meg, kizárva ezzel az azonos neműek házasságának lehetőségét.