A módosító javaslat törölte a Ptk-ból a bejegyzett élettársakra és élettársakra vonatkozó rendelkezéseket.
Móring József Attila
1968. október 8-án született Kaposvárott. Nős, általános iskolai tanár, egy gyermeke született. 1987-ben érettségizett a Ladi János Gimnáziumban Marcaliban. 1987-1988-ban egy évig tanácsi igazgatási gyakornok Lengyeltótiban. 1988-tól 1990-ig a Somogyvári Általános Iskolában képesítés nélküli tanító, majd négy évig gyermekfelügyelő az általános és speciális szakiskolában. Közben 1993-ban a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolán általános tanítóként végzett. 1994-től 1998-ig a somogyvári általános iskola tanára. 1998-ban oligofrén-pedagógusi másoddiplomát szerzett a budapesti Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán.
1992. december 22-én belépett a Fidesz-be, 2002-ig elnöke a somogyvári csoportnak, 1999 óta a Somogy megyei szervezet alelnöke. 1994 óta minden országgyűlési választáson képviselőjelöltként indult a Fidesz megyei listáján. 1994 decemberében alig kéttucatnyi szavazattal maradt le a polgármester választáson. 1998. október 18-án Somogyvár polgármesterévé választották; önkormányzati tisztségében 2002. október 20-án újra megerősítették. Egyidejűleg, már másodszor a Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlésében is mandátumot szerzett. 2002. december 23-án Szita Károly, Kaposvár polgármesterének lemondását követően, a megyei lista 4. helyéről behívták országgyűlési képviselőnek. 2003. február óta részt vesz az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság munkájában. A 2006. évi országgyűlési választásokon Somogy megye 4. választókerületében egyéni mandátumot szerzett. Az Országgyűlés alakuló ülésén, 2006. május 16-án a törvényhozás jegyzőjévé választották. 2006. május 30-tól a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság tagja volt Jelenleg a Nemzetbiztonsági, valamint a Vállalkozásfejlesztési bizottság tagja.
Indítványok
A 2011-ben elfogadott új Alaptörvény előírja egy a családok védelméről szóló sarkalatos törvény elfogadását. A törvényjavaslat benyújtására egyéni képviselői indítványként, a társadalmi vitát megkerülve került sor. A törvényjavaslat a család kirekesztő meghatározását adja, amelybe sem az azonos nemű párok, sem a házasságon kívül együttélő különnemű párok nem férnek bele. A törvényjavaslat emellett a házastársakra korlátozza a nem vérszerinti rokonok közötti öröklést, amely ellentmond a bejegyzett élettársak más törvényekben biztosított öröklési jogának. A javaslat végül kimondja, hogy az oktatási intézmények és a médiaszolgáltatók kötelesek a házasság intézményét, valamint a család értékét tiszteletben tartani, ami a kirekesztő családfogalom miatt jelentheti az azonos nemű párok alkotta családok száműzését az oktatási és médiatartalmakból.