Aradszki András

1956-ban születtem Békéscsabán, értelmiségi családban. Általános és középiskoláimat Békéscsabán végeztem. A József Attila Tudományegyetem Jogi Karának nappali tagozatán 1982-ben szereztem diplomát.

1988-tól 2014 májusáig a MOL Rt-nél dogoztam jogi menedzserként. 1983-ban kötöttem házasságot, két leánygyermekünk van. 1990 óta Érdligeten lakunk, a magunk építette családi házban. 1990-től tagja vagyok a Kereszténydemokrata Néppártnak, a százhalombattai szervezet alapító tagjaként. 2003 novemberében léptem be a FIDESZ Magyar Polgári Szövetségbe, 2004 márciusában választottak a Pest megye 8. számú választókerületi tanács elnökének. Folyamatosan részt vettem Százhalombattán, illetve Érden az önkormányzati munkában, a Jogi és Ügyrendi Bizottságban. Gazdasági, jogi ismereteken túl államigazgatási tapasztalatokkal is rendelkezem. Életem során folyamatosan sportoltam, kosárlabdáztam, Szeged és a Kecskemét NB-I. osztályú csapataiban játszottam. Tagja vagyok a KÉSZ érdi szervezet elnökségének, az Érdligeti Római Katolikus Egyházközség képviselő-testületének.

1998-ban KDNP, 2006-ban Fidesz-KDNP jelöltjeként indultam az országgyűlési választáson. 2006. október elsejétől az érdi 8. egyéni választókerület önkormányzati képviselője, valamint Érd társadalmi alpolgármestere voltam. 2010. áprilisában Pest megye 8. sz. választókerületében Fidesz-KDNP színekben indultam és az első fordulóban nyertem az országgyűlési választásokon. A KDNP frakciójának tagjaként 2010-2014 között az Országgyűlés számos bizottságában dolgoztam. 2014-ben ismét győztem az akkor már Pest megye 1. sz. választókerültének hívott térségben. Az Országgyűlés megalakulása után a KDNP frakcióvető-helyettesévé választottak. 2014. június 15-től a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai államtitkára lettem, így a frakcióvezető-helyettesi feladatköröm megszűnt.

Pozíciók
2014
aktuális
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára
Jelöltség
Párt: FIDESZ-KDNP
Listapozíció: 106
Választókerület: Pest megye 1. vk

Indítványok

Országgyűlés, módosító javaslat

A módosító javaslat törölte a Ptk-ból a bejegyzett élettársakra és élettársakra vonatkozó rendelkezéseket.

Országgyűlés, törvényjavaslat

A konzervatív kormány 2010-es hatalomra kerülése után nekikezdett egy új alkotmány (Alaptörvény) kidolgozásának. Mivel a kormányzó pártok nem biztosítottak garanciát az ellenzéki szempontok figyelembe vételére, a baloldali ellenzéki pártok nem vettek részt a javaslat vitájában és a szavazástól is távol maradtak. Az új Alaptörvény a házasságot mint "férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget" határozza meg, kizárva ezzel az azonos neműek házasságának lehetőségét. Bár az Alaptörvény diszkriminációra vonatkozó rendelkezése új védett tulajdonságokkal bővült, sem a szexuális irányultság, sem a nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetés nem került nevesítésre, ezek csak az "egyéb helyzet" szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmába érthető bele. Az alapelvekről szóló határozattal szemben az elfogadott szöveg a család fogalmát nem köti a házassághoz (ez később került bele az Alaptörvénybe)