A bejegyzett élettársi kapcsolat és a házasság közti egyik fontos különbség, hogy a bejegyzett élettársak nem vehetik fel a partner nevét. Ez a módosító javaslat felszámolta volna ezt a különbséget, és a bejegyzett élettársak a házassági névhez hasonlóan felvehették volna egymás nevét.
Jogalkotás
A törvényjavaslat szerint a bejegyzett élettárs köteles eltartani párja közös háztartásban nevelkedő gyermekét. A módosító javaslat megszüntette volna ezt a kötelezettséget, arra hivatkozva, hogy ez bátorítja az azonos nemű párok gyermekvállalását.
Ez a törvény vezette be a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményét. A bejegyzett élettársi kapcsolat a házassághoz hasonló családjogi intézmény, amelyet két 18 év feletti azonos nemű személy anyakönyvvezető előtt köthet. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének, érvényességének és felbontásának alapvető szabályai megegyeznek a házasságéval. A bejegyzett élettársakat néhány kivétellel megilletik mindazok a jogok és kötelezettségek, amik a házastársakat. A hat különbség: kiskorú személy gyámhatósági engedéllyel sem köthet bejegyzett élettársi kapcsolatot; a bejegyzett élettársak nem vehetik fel egymás nevét; nem fogadhatnak közösen örökbe; nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben; az anya bejegyzett élettársa nem lesz automatikusan a születendő gyermek szülője; ill. a válás során - ha a felek mindenben megegyeztek, - a bejegyzett élettársi kapcsolatot közjegyző is felbonthatja. A törvény ugyanakkor bevezette az élettársi kapcsolatok közjegyző előtti nyilvántartásba vételének lehetőségét is, amellyel mind azonos, mind pedig különnemű párok élhetnek. A nyilvántartásba vétel esetén a felek továbbra is "csak" élettársak, a nyilvántartásba vétel csak az élettársi kapcsolat bizonyítását könnyíti meg, jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet.
Ez a módosító javaslat lehetővé tette volna az élettársaknak és a bejegyzett élettársaknak, hogy örökbefogadják partnerük vérszerinti gyermekét. A módosító javaslat a kormány támogatását is bírta, a Parlament meg is szavazta, de végül egy zárószavazás előtti módosító javaslat megszavazásával kikerült a törvényből.
A módosító javaslat eltörölte volna az élettársak korlátozott öröklése jogát, amely végrendelkezés nélkül is biztosította volna a közösen lakott lakásra és közösen használt tárgyakra vonatkozó öröklést.
Ez a módosító javaslat egy olyan rendelkezést adot hozzá a törvény szövegéhez, amelynek értelmében a nemváltás miatt megszünt házasság és a nemváltást követően ugyanazon személlyel kötött bejegyezett élettársi kapcsolat egymással jogfolytonosak, ezzel elkerülve azt a problémát, hogy azért érjen egy párt joghátrány, mert nemet vált. A javaslat nem az ideális megoldást tartalmazta (házasság fennmaradása vagy esetleg automatikus bejegyzett élettársi kapcsolattá alakítása), de a gyakorlatban felmerülő problémákra elfogadható választ adott.
A jelentés üdvözli a horizontális egyenlő bánásmód irányelvének tervezetét, de fenntartásokat fogalmaz meg a túlzottan kiterjedt kivételek kapcsán; illetve külön fejezetet tartalmaz kifejezetten a szexuális irányultság kapcsán. E fejezet kitér többek között a vallási és politikai vezetők általi gyűlöletbeszéd problémájára, felhívja a figyelmet dekriminalizáció fontosságára, az azonos nemű párok által kötött házasságok és a bejegyzett élettársi kapcsolatok tagállamok általi kölcsönös elimserésére, és a szexuális irányultságon alapuló üldöztetés elismerésére.
A törvényjavaslat Kormány által benyújtott változata szerint a közösség tagja elleni erőszak új tényállásában a szexuális irányultság és nemi identitás közvetlenül nevesítve nem szerepelt, csak a „lakosság egyes csoportjai” megfogalmazás révén vonatkozott volna a szexuális kisebbségekre. A módosító javaslat faji/etnikai/vallási csoportok mellett szexuális irányultság és nemi identitás szerinti csoportokat is nevesített volna.
Ez a módosító javaslat törölte volna a Ptk-ból a bejegyezett élettársakra vonatkozó rendelkezéseket arra hivatkozva, hogy az elfogadott törvényt az Alkotmánybíróság előtt megtámadták, és az eljárás még folyamatban van.
A törvényjavaslat Kormány által benyújtott változata szerint a közösség tagja elleni erőszak új tényállásában a szexuális irányultság és nemi identitás közvetlenül nevesítve nem szerepelt, csak a „lakosság egyes csoportjai” megfogalmazás révén vonatkozott volna a szexuális kisebbségekre. A módosító javaslat a „lakosság egyes csoportjai” fordulat értelmezésekor az egyenlő bánásmód törvény által felsorolt védett csoportok figyelembe vételét írta volna elő. Ezzel közvetve egyértelművé tette volna, hogy a törvény a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti csoportokra is vonatkozik.